Jogállamiság Magyarországon: az EP-képviselők üdvözlik a reformok gyors ütemét

Az Európai Parlament küldöttsége 2026. október 26-28. között tett háromnapos látogatást Magyarországon. A Sophie WILMÈS (Renew, Belgium), az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) demokrácia, jogállamiság és alapjogok nyomon követésével foglalkozó munkacsoportjának (DRFMG) elnöke által vezetett, hét képviselőcsoport EP-képviselőiből álló delegáció az előző, 2025. áprilisi kiküldetés után tizennyolc hónappal érkezett Budapestre. A küldöttség tagja volt továbbá a Magyarországgal kapcsolatos 7. cikk szerinti eljárás európai parlamenti jelentéstevője Tineke STRIK (Zöldek/EFA, Hollandia); Michal WAWRYKIEWICZ (EPP, Lengyelország); Alessandro ZAN (S&D, Olaszország); LÁSZLÓ András (PfE, Magyarország); Sebastian TYNKKYNEN (ECR, Finnország); és Milan UHRÍK (ESN, Szlovákia).

A látogatás az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodájában tartott sajtótájékoztatóval zárult.

A látogatás kiemelte a Magyarország politikai és intézményi környezetében bekövetkezett mélyreható változást, amelyet az új kormány hivatalba lépése óta végrehajtott reformok gyors üteme jellemez.

Néhány hónap alatt rendkívül jelentős előrelépés történt a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal kapcsolatban régóta fennálló aggályok kezelése terén. A legfigyelemreméltóbb fejlemények közé tartozik a veszélyhelyzeti rendeleti kormányzás megszüntetése, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése, a jelentős igazságügyi és korrupcióellenes reformok, Magyarország Európai Ügyészséghez (EPPO) való csatlakozása, a média függetlenségének új biztosítékai, valamint a gyermekvédelmi törvény az LMBTIQ+-személyeket kifejezetten diszkrimináló rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése. Ezt az előrelépést európai szinten is elismerik, amit a Magyarországra vonatkozó költségvetési feltételességi intézkedések megszüntetéséről szóló közelmúltbeli tanácsi határozat is mutat.

Sophie Wilmès üdvözölte ezeket a fejleményeket: „Szembetűnő a kontraszt a 2025-ös látogatásunkhoz képest. A néhány hónap alatt végrehajtott reformok nagyságrendje és üteme lenyűgöző. Számos régóta fennálló aggályt már kezeltek, és kézzelfogható eredmények is folyamatosan válnak láthatóvá. Ez az előrelépés megérdemli a teljes elismerést.”

Mindazonáltal jelentős kihívások továbbra is fennállnak, különösen az igazságszolgáltatás függetlensége, a magas szintű korrupciós ügyekben folytatott hatékony nyomozások és büntetőeljárások, a médiakoncentráció, valamint az LMBTIQ+ jogokat érintő fennmaradó korlátozások tekintetében. A reformfolyamat korántsem ért véget, már bejelentettek olyan további ambiciózus intézkedéseket, mint egy átfogó médiareform az olyan strukturális kérdések kezelésére, mint a tulajdonviszonyok átláthatósága és az állami hirdetések, a választási jogszabályok reformjára vonatkozó tervek a demokratikus pluralizmus előmozdítása érdekében, illetve egy új Alaptörvény széles körű nyilvános konzultációs folyamat keretében történő kidolgozása. További reformokra lesz szükség a menekültügyi eljárásokhoz való hatékony hozzáférés és az európai jogi normáknak való megfelelés biztosítása érdekében is. Alapvető fontosságú lesz annak biztosítása, hogy ezeket a reformokat inkluzív folyamatok révén és tartós demokratikus biztosítékok mellett hatékonyan hajtsák végre.

A magyarországi helyzet mellett Sophie Wilmès hangsúlyozta a folyamat által felvetett szélesebb körű kérdéseket is: „Az Európai Unió eszközöket dolgozott ki a jogállamiság romlására való reagálásra. Azonban vajon egyformán fel vagyunk-e készülve arra, hogy támogassuk a helyreállítását? A demokratikus intézmények újjáépítése időbe telik, és időnként mélyreható változásokat igényel. El kell gondolkodnunk azon, hogyan ismerjük el az előrehaladást, határozzuk meg a prioritásokat, és engedjünk teret a szükséges reformoknak anélkül, hogy veszélyeztetnénk alapvető elveinket. Egy dolog biztos: továbbra is alapvető fontosságú lesz a folyamatos szerepvállalás és a szoros nyomon követés.”

Az eddig elért eredményeket és a fennmaradó kihívásokat Tineke Strik így értékelte: „Számos, a 7. cikkel összefüggésben a Parlament és más intézmények által felvetett kérdésben tapasztaltunk gyors előrelépést. Ezt mutatja, hogy a Bizottság és a Tanács felszabadította az uniós forrásokat. A Parlament 7. cikkről szóló jelentésének hatálya azonban jóval tágabb, mint a forrásokkal kapcsolatos aggályok, ezért más területeken is hasonlóan meggyőző lépéseket várunk – például az alkotmányos reform, a választási törvény, az alapjogok és az egyenlőség terén, ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek, különösen az LMBTIQ+ és a roma közösségek tagjainak jogait, valamint a menekültügy, a gazdasági és szociális jogok területén. Az ilyen mélyreható változásokhoz széles körű konzultációkra is szükség van magyarországi szakértőkkel, nemzetközi szervezetekkel és a magyar társadalom egészével. Az új kormány széles körű változtatásokra kapott megbízatást; most itt az ideje, hogy ezt felhasználja annak érdekében, hogy eloszlasson az uniós értékek hatékony magyarországi védelmével kapcsolatos bármilyen fennmaradó kétséget.”

A következő lépések

A küldöttség összegzi megállapításait, és jelentést tesz a LIBE bizottságnak. Jelenleg nem vontak le következtetéseket a 7. cikk szerinti eljárás jövőjéről. Az Európai Parlament következő plenáris ülésein Magyarországgal kapcsolatos vitát és állásfoglalást terveznek.

Háttér

A Parlament 2018. szeptemberében kezdeményezte az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerinti eljárást, és felkérte a Tanácsot annak megállapítására, hogy fennáll-e annak egyértelmű veszélye, hogy Magyarország súlyosan megsérti az EU alapvető értékeit. Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság a jelentései és a Parlament demokratikus ellenőrző szerepével összhangban végzett átfogó nyomon követési munkája révén következetesen figyelemmel kísérte az ügyet. 2025. novemberében a Parlament elfogadta második időközi jelentését a jogállamiság Magyarország általi tartós aláásásáról és az uniós értékek folyamatos megsértéséről.

További információ

•    Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 
•    Sajtóközlemény: EP-képviselők nyilatkozata: Orbán Viktor újabb alapjogsértését nem szabad eltűrni (2025.3.19.) 
•    Sajtóközlemény: Jogállamiság Magyarországon: az EP elítéli a szuverenitásvédelmi törvényt (2024.4.24.) 
•    Mit tehet az EU az uniós értékek megsértése esetén? (infografika) 
•    Ismertetők az Európai Unióról: Az EUSZ 2. cikke szerinti értékek védelme az EU-ban 
•    A témában szabadon felhasználható audiovizuális anyagok
 

Kapcsolat

SZONTAGH Andrásné 
Európai Parlament 
Magyarországi Kapcsolattartó Irodája 
Sajtóattasé 
+ 36 1 411 3552  
+ 36 30 603 0575  
andrasne.szontagh@ep.europa.eu
@EP_Budapest

MISKOLCZY István
Európai Parlament 
Magyarországi Kapcsolattartó Irodája 
Sajtóattasé 
+ 36 1 411 3549  
+ 36 30 173 4733  
istvan.miskolczy@ep.europa.eu
@EP_Budapest
 
Európai Parlament 
Magyarországi Kapcsolattartó Irodája
+36 1 411 35 40             
epbudapest@ep.europa.eu
 @EuropaiParlament
 @EuropaiParlament