Uniós értékek Magyarországon: véget ért az EP-képviselők kiküldetése
A magyarországi uniós értékek védelmére irányuló eljárás továbbvitelének módjára tesz majd javaslatot az a jelentés, amely a kiküldetés következtetéseire épül.
• Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jogállamiságot vizsgáló küldöttsége április 14. és 16. között látogatott Budapestre
• A képviselők találkoztak politikusokkal, a hatóságok képviselőivel, illetve további érdekelt felekkel, akikkel megvitatták az uniós értékek helyzetével kapcsolatos aggodalmaikat
• Az Európai Parlament már korábban is kifejezte aggodalmát a magyarországi demokrácia visszaszorulása miatt
Az eljárás 2018 óta a Tanács általi elbírálási szakaszban van.
A képviselők háromnapos budapesti látogatásuk során (április 14., hétfő és 16., szerda között) az uniós értékekkel, a jogállamisággal, és az alapvető jogok helyzetével kapcsolatos témákat vizsgáltak meg, többek között az igazságszolgáltatás függetlenségét, fékek és ellensúlyok rendszerét, a média szabadságát, a tudományos szabadságot, az átláthatóságot és a korrupcióellenes intézkedéseket, a civil társadalom helyzetét, az LMBTIQ személyek jogait és a békés gyülekezéshez való jogot. Találkoztak a kormány képviselőivel, a magyar Országgyűlés tagjaival, az igazságszolgáltatás, illetve a független és helyi hatóságok képviselőivel, valamint a civil társadalom képviselőivel is az összes érintett területről.
Három politikai csoport (PfE, ECR és ESN) úgy döntött, nem delegál képviselőt a kiküldetésre, így öt, különböző politikai nézeteket képviselő politikai csoport képviselői kaphattak első kézből beszámolót a jelenlegi fejleményekről. Ez segíti majd a Parlament az EUSZ 7. cikke szerint folyamatban lévő eljárással kapcsolatos álláspontjának megfogalmazását, valamint annak a Tanácshoz való továbbítását.
A küldöttség köszönetét fejezte ki a találkozók résztvevőinek, ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy több, a küldöttség által kért találkozóra nem került sor, beleértve a kormánnyal (miniszterelnök, igazságügyi miniszter, és belügyminiszter), az igazságszolgáltatással (Alkotmánybíróság, Kúria) és az alapvető jogok biztosával folytatott megbeszéléseket.
A kiküldetést követően Tineke STRIK, (Zöldek/EFA, Hollandia) a delegáció vezetője a delegáció nevében elmondta: „A küldöttség megállapította, hogy a Parlament korábbi állásfoglalásaiban szereplő helyzethez képest nem történt javulás, sőt, további aggasztó hanyatlás figyelhető meg az igazságszolgáltatás függetlenségével, a médiaszabadsággal, a tudományos élet szabadságával és a civil társadalom helyzetével kapcsolatban. Ezek a fejlemények éles ellentétben állnak az EUSZ 2. cikkében foglalt értékekkel. Különösen aggasztó az a tény, hogy a közelmúltban elfogadott jogszabályok jelenlegi megfogalmazásukban gyakorlatilag megtiltják a Budapest Pride megrendezését. Ez a tilalom nemcsak az LMBTIQ-közösséget célozza, hanem az alapvető jogok elleni szélesebb körű támadást, így közvetlen és helyrehozhatatlan károkat is okoz. E fejlemények miatt, és a helyzet sürgősségére való tekintettel a küldöttség tagjai arra kérik az Európai Bizottságot, hogy a szóban forgó jogszabály alkalmazásának felfüggesztése érdekében kérjen ideiglenes intézkedéseket az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő, az LMBTIQ-jogok megsértésével kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás során. Ez a fellépés biztosítaná a békés gyülekezéshez való jogot és egyértelmű üzenetet küldene, hogy az Európai Unió továbbra is elkötelezett alapvető értékeinek és valamennyi polgára jogainak védelme mellett.”
Michał WAWRYKIEWICZ (EPP, Lengyelország) európai parlamenti képviselő elmondta: "A helyzet vitathatatlan romlását, sőt a jogállamiság nyílt megtagadását láthattuk. Ez magában foglalja az igazságszolgáltatás rendszerszintű függetlenségének csökkentésére irányuló folyamatot. Az uniós normákat és garanciákat e tekintetben nem tartják be. Ezen túlmenően azzal is számolnunk kell, hogy a kormány az európai bíróságok ítéletei végrehajtását - a szerződés 2. cikkében foglalt értékek szempontjából - szándékosan megtagadja.”
Krzysztof ŚMISZEK (S&D, Lengyelország) ep-képviselő elmondta: „Az LMBTIQ jogok folyamatos megsértése Magyarországon nagyon aggasztó. A Budapest Pride és minden ahhoz kapcsolódó LMBTIQ rendezvény betiltása sérti az uniós jogot és értékeket. Ez egyben a békés gyülekezéshez való jog súlyos korlátozását is jelenti. Ez aláássa a jogállamiságot és a demokráciát.”
Sophie WILMÈS (Renew, Belgium) európai képviselő szerint: "Amit Magyarországon tapasztalunk, az nem a jogállamiság, hanem olyan törvények uralma, amelyekkel a kormányzó többség megszilárdította a hatalmát, elhallgattatja a kisebbségi hangokat és megfojtja a különböző véleményeket, amint azt a gyülekezési szabadság korlátozása is mutatja. A kormánynak a médiatér feletti kiterjedt ellenőrzése lehetővé teszi az agresszív retorikát és a rendszerszintű megfélemlítést, ahol a rágalomhadjáratok váltak az új normává.”
„A Pride-rendezvények betiltása egy olyan próbatétel, amely meg fogja mutatni, hogy az európai intézmények megfelelnek-e a feladatuknak. Ez az elnyomó intézkedés már pusztán ideológiai alapon is sérti a gyülekezési szabadsághoz való jogot. A Budapest Pride szervezői és résztvevői azt kockáztatják, hogy büntetőjogi felelősségre vonják őket, amiért békésen vonultak fel a sokszínűséget, az egyenlőséget és a szabadságot támogatva. Véget kell vetni annak, hogy a magyar kormány büntetlenül kijátssza az uniós jogot, különösen az EU Alapjogi Chartáját. Az Európai Bizottságnak azonnal cselekednie kell, és az Európai Unió Bírósága előtt kérnie kell e törvény felfüggesztését!” mondta Pernando BARRENA ARZA (Baloldal, Spanyolország).
A delegációt az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság következő képviselői alkották (felsorolás protokolláris sorrendben):
• Tineke STRIK, (Zöldek/EFA, Hollandia) - a delegáció vezetője
• Sophie WILMÈS (Renew, Belgium)
• Pernando BARRENA ARZA (Baloldal, Spanyolország)
• Krzysztof ŚMISZEK (S&D, Lengyelország)
• Michał WAWRYKIEWICZ (EPP, Lengyelország)
A kiküldetés szerdán sajtótájékoztatóval zárult. Az erről készült felvétel megtekinthető a Parlament Multimédia Központján keresztül (angol nyelven). A delegációvezető a kiküldetés kezdetén tett sajtónyilatkozata, illetve a magyar Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságánál és az Országos Bírói Tanácsnál tett látogatásról készült vágóképek egyaránt visszanézhetők.
Háttér
A legutóbbi, az uniós értékek magyarországi helyzetével foglalkozó vita a Parlament 2025. áprilisi plenáris ülésén került napirendre, ahol az EP-képviselők a magyar kormány újabb alapjogsértését vitatták meg a gyülekezési jogot korlátozó jogszabályi változásokat követően. Az új jogszabály lehetővé teszi az olyan LMBTIQ események, mint a Budapest Pride betiltását azáltal, hogy kimondja, azok megsértik a Gyermekvédelmi Törvényben foglaltakat.
A magyar kormány évek óta tesz regresszív lépéseket az intézmények, a jogállamiság és a szólásszabadság leépítésére, amivel elérte azt a pontot, amikor az EP már nem tekinti teljes értékű demokráciának.
Az Európai Parlament az uniós értékek védelme érdekében 2018-ban indította meg a 7. cikk (1) bekezdése szerinti eljárást. Az EP-képviselők 2024. áprilisában ismét felhívták a figyelmet annak a szükségességére, hogy megállapítsák, hogy Magyarország súlyosan és tartósan megsértette-e az uniós értékeket, ezúttal a 7. cikk (2) bekezdése szerinti, konkrétabb eljárás alapján.
Az Európai Parlament hivatalos kiküldetéseit az eljárási szabályzatának megfelelően végzi. Egy bizottság dönthet úgy, hogy a Parlament demokratikus ellenőrzési jogkörének gyakorlása keretében és a bizottság felelősségi körének megfelelően kiküldetéseket szervez egy tagállamba, EU-n kívüli országokba vagy nemzetközi konferenciákra.
A kiküldetések programjainak összeállítása a visszajelzések alapján történik. A Parlament szolgálatai a szakbizottsági koordinátorok felügyelete mellett lépnek kapcsolatba a politikai élet és a széles ideológiai spektrumot felölelő, jelentősebb civil társadalmi szervezetek képviselőivel.
További információ
Plenáris vita leirata: a közelmúltbeli magyarországi jogszabályi változások és azok hatása az alapvető jogokra (2025.4.2.)
Mit tehet az EU az uniós értékek megsértése esetén? (infografika)
Szabadon elérhető hang- és képanyag
Kapcsolat
SZONTAGH Andrásné Annamária
Európai Parlament
Magyarországi Kapcsolattartó Irodája
Sajtóattasé
Tel.: +36 1 411 3552
Mobil: +36 30 603 05 75
E-mail: andrasne.szontagh@europarl.europa.eu
MISKOLCZY István
Európai Parlament
Magyarországi Kapcsolattartó Irodája
Sajtóattasé
Tel.: + 36 1 411 3549
Mobil: + 36 30 173 4733
E-mail: istvan.miskolczy@ep.europa.eu